A hétfői lelki és fizikai nyomoromat leküzdve nekiláttam a keddnek. Intéztem, hogy szombattól jó legyen nekem és remélem konfliktusmentesebb is. Hogy ne a harcra menjen el minden energiám. És sokat fogom látni Jb-t, és nyugodtabb leszek. Remélem. Bár, ha belépek a sterilitások világába...hát nem tudom. Annyira nem érzem magaménak. A másik "térdig járunk az üres üvegekben" verziót sem. Mindegy. Majd lesz valami és jobb lesz, mint most, én úgy döntöttem:)
Szerda juhuhúúú:) Majd' egy teljes nap Vermes Lovaggal. És most nem jelentkezett a "sok vagyunk egymásnak" jelenség. Talán azért sem, mert szóba hoztam, hogy úgy vettem észre van ilyen. Erre meg nem lett:) Bár résen voltam, és igyekeztem megelőzni is ezt:) Párbeszéd:
Holdraforgóvirág: -Majd szólj rám, hogy vegyem be a gyógyszeremet!
Vermes Lovag: -Miért, milyen gyógyszereket kell szedned?
Hfv: -Hát ezt, amit hoztam meg reggel vettem be ilyen kanalas g*cit.
VL: -(röhög) Azt hol árulják?
Hfv: -Gyógyszertárban! (leesik mit mondtam) Nem olyan, Te állat.....:)
Valahogy úgy érzem, hogy kezdem lassan igazán megismerni, és ez jó. Amúgy szóbakerült a "legjobb barát" dilemmám is. Szerintem egyezik az ő "leoszott lapok" elméletével. Szerintem meg nem:) Nekem is lehet még legjobb barátom, csak meg kell találni:)
Győzővel meg megbeszéltük a szombatot. Persze elintéztük egy "bevoltálbaszva" érvrendszerrel = nincs probléma. Legyen így. Legközelebb nem iszik ennyit. (Ezt én fogom őrízni) Akkor majd úgyis kiderül minden. Most pedig drukkdrukkdrukk neki.
