Nem akármelyik, hanem egy bizonyos. Most olvastam. Még kész sincs. És ez a könyv öl. Öli a lelket, mert mindsok fél embert közel érzem magamhoz, és bármelyik álláspontja belém mar egyet. Mert én átérzem és tényleg és próbálom ... és próbálom, hogy távol maradjon a könyv tőlem, mégis mar annak ellenére, hogy nem az én történetem, és nem velem történt, és nem velem még hasonló sem (csak majdnem hasonló de nem ennyire) ez egy gyilkos könyv. Ha megjelenik tiszteletpéldányt kapok, elolvasom-e? Vagy elég lesz annyi marás ettől a könyvtől, míg írom róla a szerzőnek a véleményt, kritikát, tanácsot, gondolatokat? Nem tudom.
Viszont rájöttem miért halnak meg egy picit azok a lányok, akiknek a (volt)barátjáról kiderül, hogy meleg. Esetleg összeis jönnek egyszintén meleg fiúval. Azért, mert valamikor érezték, hogy annak a srácnak ők a minden. Vagy ha ezt nem érezték, gondolták, hogy érzik, mert nekik a srác volt a Minden. És Minden mást választott. Nem egy szőkébbet, nagyobb mellűt, kisebb segűt, stb, hanem egy fiút. Egy olyan a lány számára elérhetetlen alternatívát, amivé ők sohaseb tudnak válni.
(Félreértés ne essék, semmi bajom a melegekel, vannak meleg barátaim és próbálom őket támogatni, mivel sok támadás éri őket főleg lelkileg. És együttérzek, már amennyire lehet ezt írnia egy olyan embernek, aki a "másik táborba tartozik", de pont a másiktborságom okozza, hogy igen, vannak helyzetek, amikor ez a másik tábor is együttérzésre szorul.)
