Igen, mikor tegnap megtelt a fejem a tanulással, akkor úgy döntöttem, hogy jöhet egy kis lazítás. Jól felmentem a chatre, jó hosszú idő után. Az emberek tényleg ennyire hülyék? (Vagy csak az a hülye, mint pl, aki azt hiszi korábbi tapasztalataiből adódóan, hogy van ott egy-két ember, akivel lehet alapvetően normális beszélgetést is folytatni?) Egyszerűen nem tudnak kapcsolatot teremteni. A férfiak többsége nem tud udvarolni, de még csak beszélgetni sem, sőt nem ért magyarul... Leírom neki, hogy nem, nem akarok pasit. Nem baj, ő szeretne barátnőt, nem baj, csak beszélgessünk. Aztán, ha másnap megkeresem, mert azért elég jól eldumálgattunk tegnap, akkor hisztizik, hogy miért nem mondom meg a nevem. Hát képzeld, nem mondom meg. Mert lehetsz te akár egy pszichopata kéjgyilkos is, aki rámtör éjnek évadján, hogy egy porcelánbögre cserepivel felhasogassa a bokámat. Nem, nem mondom meg a nevemet két nap után... Rohadjak már ketté, de tényleg....