Nemzeti Bankban idióta én pénzemből élő agyatlan picsa társalog a munkatársával (erre van idő...), míg én percekig várakozom, hogy beváltsak egy már forgalomból kivont csík nélküli ezrest. Észrevesz. Szájhúzva beváltja. Tovább beszélget. Én tovább ácsorgok. Majd szeretnék külföldi pénzt is váltani. Majd ordítva közli velem, hogy ők ezzel nem foglalkoznak, csak a kereskedelmi bankok, és ezen kívül midnen más bank kereskedelmi. Kösz, hogy szóltál. Még jó, hogy közgazdász diplomáért gürcölök... Úgyhogy beszélgetett tovább a munkatársával. Adóforintjaimból... Még szerencse, hogy egy évben csak 1-2 alkalommal vonnak ki bankjegyeket és érményekt a forgalomból, különben nem 2 hetet kellene egész évben dolgoznia....
Metró: Sokan vagyunk, de felszállok. Táskám dugig van könyvekkel, jegyzetekkel. A kezem is. Kínlódok könyvekkel, üdítővel, fülhallgatóval. Lendület, zutty...Elesnék, de egy fiatalember utánam kopott. Odatette a kezét a derekamhoz, így nem estem el. megköszöntem, mosolygott. Leszálltam, és mosollyal a képemen hömpölyödtem a tömeggel a mozgólépcső felé. Mert vannak még rendes emberek. És most nem jutott eszembe, hogy körbe áll a sok idióta, és csak egy nyúl egy zuhanó ember után, hanem örültem, hogy van az az egy, aki képes kinyújtani a kezét.
